Pál Adrienn (2010)

2015. március 07. - Kővári György Márió

A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) körül néhány éve kirobbant milliárdos sikkasztási botrány igen súlyos helyzetbe hozta a magyar filmszakmát, így nem csak a tervezett, új filmek kerültek veszélybe, de a már elkészülteknél is kétségessé vált, hogy jut-e pénz a forgalmazásukra. Utóbbira volt példa Kocsis Ágnes Pál Adrienn című alkotása, amely hiába nyerte el a 2010-es Cannes-i Filmfesztiválon a FIPRESCI-díjat (a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének elismerését), az MMKA összeomlása alaposan betett a film hazai forgalmazásának. Szerencsére végül elhárultak az akadályok a mozibemutató elől.

Túlsúlyos, csúnyácska ápolónő klaffog végig egy üres kórházi folyosón, háta mögött betegszállító-kocsit húzva, amin egy letakart holttest fekszik. Liftbe száll, pár perces utazás után megérkezik az alagsorba, majd újabb hosszú, kihalt folyosó következik. Kinyitja a proszektúra nyikorgó ajtaját, felkattintja a világítást, behúzza a holttestet és elhelyezi az egyik boncasztal mellett, a már ott lévő üres kocsit pedig magával viszi távozáskor. Visszatérve az osztályára ellenőrzi néhány betegét, állít valamit egy-két infúzió adagolóján, majd leül a szobájában, ahol szívmonitorok egész hada villog és csipog a félhomályban.

Fodor Piroska már 18 éve ezt csinálja, megszokta a haldoklókat, a lassú elmúlást, szinte teljesen érzéketlenné vált önmagára és a külvilágra, napjai gépies rutinnal telnek. A magánélete szintén robotszerű cselekvéssorokból áll: tessék-lássék szobabiciklizés, érdektelen tévénézés, üres, pármondatos társalgások a vőlegényével, éjszakai zugkajálás a hűtőből, és a napi adag sütemény beszerezése a sarki cukrászdából; utóbbi talán Piroska napjainak csúcspontja, életének egyetlen különlegessége és öröme.

Egy nap új beteg érkezik az elfekvőbe, egy nő, akinek a neve Pál Adrienn. Piroskában rég elfeledett emlékek és érzések ébrednek fel, hiszen réges régen, még kislányként volt egy ugyanilyen nevű barátnője az általános iskolában. Elhatározza, hogy megtalálja rég látott barátnőjét, és egymás után kezdi felkeresni egykori osztálytársait, kitartóan kutatva Adrienn nyomai után, hogy ezáltal – tudtán kívül – önmagát is felrázza élőhalott állapotából.

Nem könnyű „olvasmány” a Pál Adrienn, 136 perces hosszúságával talán picit több is, mint amit egy átlagos néző elviselne egy hasonlóan lassú folyású film esetében, azonban a terjedelme ellenére sem válik sehol unalmassá, vagy álművészieskedővé, ellenben igen magas színvonalú hangulatteremtés és tudatosan távolságtartó, rideg stílusú, fakó színű képi világ jellemzi. Fillenz Ádám kamerája kívülről láttat csupán, végigköveti Piroska életét, de nem foglal állást, nem azonosul vele. A szabályos beállítások és hosszú snittek kiválóan illenek a főszereplő automatikus mindennapjaihoz.

A film egy másik különlegessége a zenék szinte teljes hiánya, így az atmoszférateremtés az operatőri munka mellett kizárólag zajokkal és zörejekkel történik; ajtónyitás és csukódás, lépések, kanalazás, telefoncsörgés stb. Csak nagy ritkán hallható valamilyen dal, az is többnyire egy adott helyszínre jellemző: Kálmán modellvasutas szobájában az operalemez, Szécsi Pál éneke a rádióból a liftben, vagy egy bárban a kissé hamisan karaokezó vendég.

A testes főszereplőt alakító Gábor Éva amatőr színész, kifejezőeszközei szegényesek, de Fodor Piroskához éppen az ilyen minimalista stílus illik, ezért nem is zavaró, hogy Éva beszéde és egész játéka láthatóan nélkülözi a profik rutinját. (Ezen sorok írója amúgy személyesen ismeri Gábor Évát, aki az életben egy kifejezetten vidám, sokat nevető, önmagára adó, kisgyermekes anyuka.) A többi színész közül talán Pokorny Lia neve lehet ismerős a szélesebb közönségnek, Znamenák István, Horváth Ákos, Thuróczy Szabolcs sok magyar filmben is szerepeltek, a Piroska tanítványát, Zizit alakító Hegyi Izabella pedig a rendezőnő Friss levegő című alkotásában játszotta a főszerepet.

Habár a történet végén Piroska közvetlen nyomot talál Adriennhez, azt már nem látjuk, hogy meg is keresi-e; ez a lehetőség nyitva marad. Amíg azonban a nő eljut idáig, sok választ talál saját életének elfeledett kérdéseire, így ha talán nem is tűnik egyértelműen annak, pozitív lezárása van a filmnek. Piroska megtette az első lépést egy teljesebb, boldogabb élet felé.

A bejegyzés trackback címe:

https://cinefil.blog.hu/api/trackback/id/tr667245751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.